NASAMS

NASAMS
NASAMS 1, Bodø, 2005.jpg

Funkció légvédelem
Gyártó Kongsberg Defence & Aerospace; Raytheon
Szolgálatba állítás

NASAMS-1 - 1998
NASAMS-2 - 2006

NASAMS-3 - 2019

Irányítás Aktív radaros rávezetési mód (ARH)
Robbanótöltet 18,1 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség 4+ Mach
Hatótávolság

Sidewinder-X
kb. 8-10 km
AMRAAM-C7 kb. 20-25 km

AMRAAM-ER kb. 35-40 km
Legnagyobb repülési magasság 21km

A NASAMS (National/Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) norvég-amerikai gyártású, közepes hatótávolságú, hálózatalapú légvédelmi rakétarendszer, amely az AMRAAM légiharc-rakétán alapul.[1] A NASAMS többféle rakétát képes alkalmazni, amelyek hatótávolsága típustól függően 8 és 40 km közé tehető. A rendszert jelenleg 15 ország hadereje alkalmazza.[2] A Magyar Honvédség is a rendszeresítők között van:[3] Magyarország légterét a megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER rakétát is indítani képes NASAMS-3 rendszer fogja oltalmazni 2024-től kezdődően.[4]

A fejlesztés története

A norvég Kongsberg vállalat az 1990-es években kezdte el a NASAMS rendszer fejlesztését, amely a teljes műveleti képességet 1998-ban érte el a norvég légvédelem részeként.[5] A továbbfejlesztés eredményeként megszülető második generációs rendszer 2006-ban állt először szolgálatba. A NASAMS 2-es változat újdonságai a Link 16 titkosított adatkommunikációs rendszer, a modernizált elektrooptikai felderítőjármű (amelynek segítségével már radar nélkül is indíthatóak voltak a kamerával felderített, azonosított és követett célok ellen), illetve a továbbfejlesztett Sentinel F1 radarrendszer voltak.[4]

A legújabb változat a NASAMS 3. Ezt szintén Norvégia használta először, 2019-ben vették át az első 3. szintre modernizált üteget. Az indítóegységeket és a tűzvezető egységet modernizálták: biztonságos, IP-alapú kommunikációs rendszerrel és új radarszoftverrel is gazdagodott a NASAMS 3.[4]

A legjelentősebb előrelépést az jelenti, hogy NASAMS-3 rendszer képes indítani az 50%-kal megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER rakétát is, amellyel akár 35-40 km távolságra lévő légi célok is támadhatóak.[4]

A NASAMS fejlődésének lépcsőfokai

1995-2000 közötti fejlesztések: a NASAMS első generációja megszületik[6]

  • TPQ36A radar
  • FDC tűzközpont
  • NTAS-N elektro-optikai szenzor
  • Zárt rakéta indítók
  • AMRAAM rakéták
  • Battalion Net Data Link [BNDL] adatkommunikációs rendszer
  • VSHORAD rendszer integrációja

2000-2006 közötti fejlesztések: Enhanced Distributed Architecture – továbbfejlesztett elosztott architektúra

  • Új FDC tűzközpont
  • Link 11B titkosított adatkommunikációs rendszer
  • Vezeték nélküli, rádió kapcsolaton keresztül irányítható rakéta indítók (Ennek köszönhetően jóval nagyobb távolságra telepíthetőek, mint korábbi a változatok)
  • Navigációs rendszer (LNR) – taktikai térkép elérhetősége
  • Sentinel MPQ-61M1/M2 radar
  • MSP-500 típusú elektro-optikai szenzor NTAS-N helyett

2005-2010 közötti fejlesztések: szenzor- és TDL adatkapcsolat integráció (NASAMS-2)

  • Továbbfejlesztett Sentinel MPQ-64F1 Radar
  • "Radar processing on Radar" képesség, ami azt jelenti, hogy a jelfeldolgozás is radaregységben történik, csak a feldolgozott digitális célinformáció kerül onnan továbbításra a központ felé. Mindez nagyobb taktikai mobilitást jelent.
  • Radart ellátták rádiós adatkapcsolattal, így nagyobb távolságra telepíthetőek a tűzközponttól, mint korábbi a változatok
  • Link 16 titkosított adatkommunikációs rendszer
  • Tactical Control Center [TCC] / Battalion Operation Center [BOC] – integráció magasabb szintű, több üteget koordináló légvédelmi vezetési rendszerhez.

2010-2015 közötti fejlesztések: továbbfejlesztett indító és elektro-optikai szenzor

  • Tovább fejlesztett Mk 1C indítók (Canister Launcher Mk 1C)
  • MSP-600 típusú elektro-optikai szenzor MSP-500 helyett

2015-2020 közötti fejlesztések: HML és IP kommunikáció (NASAMS-3)

  • Tovább fejlesztett indítók (HML – High Mobility Launcher) – az indító konténerek hosszabbak, mint a korábbiak, hogy a AMRAAM-ER rakéta elférjen benne.
  • Megerősített IP kommunikációs hálózat
  • Új légvédelmi központ (ADC – New Air Defense Center)
  • Javított VSHORAD integráció

2020-2025 közötti fejlesztések: többféle rakétát indítani képes indítók, új szenzorok és fegyverek

  • AIM-9X Block II kis hatótávolságú rakéta integrációja - már megvalósult ez a fejlesztés[7]
  • AMRAAM-ER közepes hatótávolságú rakéta integrációja - már megvalósult ez a fejlesztés[8]
  • Többféle rakétát indítani képes indítók (Multi-Missile Canister Launcher Mk. 2) - már megvalósult ez a fejlesztés [9]
  • Többféle rakéta alkalmazása egy indítón belül - már megvalósult ez a fejlesztés[9]
  • Új AESA radar integrációja - a Raytheon GhostEye MR típusú radarja fogja váltani a Sentinel F1 radarokat a NASAMS rendszerben.[10]
  • MTS-A elektro-optikai szenzor integrációja
  • Tüzérségi lövedékek, rakéták, aknagránátok és drónok elleni fegyverzet integrációja (CRAM – CLMS effectors)

Felépítése és képességei

A korábbi légvédelmi rakétakomplexumok alapvető jellemzője volt, hogy az irányító- és indítóberendezések a célkövető-tűzvezető radartól néhány 10 vagy 100 méter távolságra körkörösen, illetve szektorosan helyezkedtek el. A NASAMS rendszer sajátossága és legfőbb erőssége ellenben a széttelepített hálózatalapú működés. Ez azt jelenti, hogy rendszer egyes elemei akár 25 km-es távolságra is telepíthetőek egymástól, ami szinte lehetetlenné teszi a teljes rendszer felderítését és megsemmisítését az ellenfél számára.[5] A széttelepítés távolság kiegészítő kommunikációs pontokkal tovább növelhető.

A NASAMS légvédelmi rendszer főbb jellemzői:

  • hálózatalapú integrált működés;
  • nyitott architektúra és rendkívül rugalmas moduláris rendszerfelépítés;
  • mindenféle időjárási körülmények közötti alkalmazhatóság, folyamatos, akár 24 órás műveleti képesség;
  • körkörös oltalmazás (egy indítóberendezéssel is);
  • több célcsatorna (azonosnak tekinthető a rakéták darabszámával);
  • extrém magas tűzsűrűség: akár 72 légicél is támadható egyidejűleg;
  • különböző típusú és hatótávolságú rakéták, amelyek közül több kettős felhasználású – vadászrepülőgépről is indíthatóak;
  • a rendszerelemek széttagolt elhelyezési lehetősége;
  • magas túlélőképesség és csapásvédettség;
  • nagy fokú mobilitás, rövid bontási és telepítési idő;
  • komplex titkosított és zavarvédett külső-belső kapcsolati rendszer;
  • kis létszámú kezelőállomány;
  • teljes NATINAMDS (NATO Integrated Air and Missile Defence System – NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszer) kompatibilitás;
  • magában hordozza a fejlesztés további lehetőségeit.

Egy rendszer jellemzően egy tűzelosztó központból (Fire Distribition Center – FDC), egy vagy több AN/MPQ-64F1 "Sentinel" radarból valamint indítókonténerekből (LCHR) áll, amelyek egyidejűleg 6 rakétát képesek tárolni illetve célra indítani. Az indítók biztosítják az adatkapcsolatot a rakéták és a tűzelosztó központ között az indítás előtt és után egyaránt.[2]

Tűzelosztó központ (FDC)

A tűzelosztó központ önálló vagy BNDL (vezető/végrehajtó) szerepkörben végzi a fegyverrendszer irányítását a közvetlen hozzákapcsolt radar; BNDL esetében a hálózatban működő radarok által együttesen létrehozott SIAP (Single Integrated Air Picture – egységes integrált légihelyzet-kép), illetve magasabb vezető szervezet RAP (Recognised Air Picture – valós idejű légihelyzet-kép) információi alapján. A bejövő adatokat, a számítógépes javaslatokat és az azt jóváhagyó-felülbíráló kezelői tevékenységet, valamint a rakéták indítását-rávezetését a légvédelmi konzolon két, 75 cm képátlójú érintőképernyő ábrázolja. A köztes felületen a rendszerbe kapcsolt elemek és azok aktuális állapota látható. További vezérlő-beavatkozó nyomógombos munkafelületek biztosítják az automatikus, félautomatikus és autonóm működtetést. Az infokommunikációs elemek beltéri eszközeit is itt helyezik el.[11]

A komplexum működtető szoftvere a tűzelosztó tiszt számára minden lőesetre ajánlásokat dolgoz ki a beépített, részben a kezelők által korábban lefuttatott gyakorló vagy akár éles lőfeladatok tapasztalata alapján, a gépi tanulás útján létrehozott ún. „tüzelési doktrínának” megfelelően. A szoftver ennek során elvégzi a légi célok besorolását, az optimális elhelyezésű indító, és abban lévő rakétatípus kiválasztását, továbbá az egyéb fontos tüzelés-előkészítési feladatokat. Az irányító képesség kiterjeszthető hozzákapcsolt VSHORAD (Very Short Range – közeli hatótávolságú) eszközökre (például Mistral) is. Az FDC (az indítóberendezésen keresztül) pontos célkoordináta-adatokat továbbít a rakéta fedélzetére az indítást közvetlenül megelőzően, és a szükséges pályamódosítások végrehajtásához repülés közben. Online diagnosztikai program felügyeli a rendszerműködést, és rendellenesség esetén riasztja a kezelőket.[11]

A hardvereszközök ISO-méret szerinti konténerben kapnak helyet, a működés történhet a hordozó járművön vagy hidraulikus emelő szerkezettel földre helyezve is. Az önálló tápellátó és a kommunikációs rendszer antennaszerkezetét a hordozójárműre integrálták. A tartó árbócok emelése és az antennák forgatása elektromos működtetésű. Kiegészítő tervező szoftver támogatja a harcrendek, az adatkapcsolatok és a manőverek előkészítését. Fiktív légi támadó helyzetbeállításokkal a jövőbeli valós környezetet szimuláló tesztfeladatok futtathatók, amelyek a kezelők felkészítésében döntő fontosságú lehetnek.[11]

Egy FDC központ legfeljebb 12 rakétaindítót tud kezelni vagyis a NASAMS rendszer legfeljebb 72 célt képes támadni egyidejűleg.[5]

Sentinel radar

A viszonylag kis méretű AN/MPQ-64F1 "Sentinel" X-hullámsávú radar maximális hatótávolsága 120 kilométer, hatásos hatótávolság például vadászrepülő méretű célra nem ismert, minősített adat. A Sentinel egyszerre 60 célt képes követni, miközben 360 fokban körbeforogva újabb célok után kutat. Keskeny tűnyaláb technológiával és annak kifinomult számítógépes vezérlésével rendkívül pontos háromdimenziós (oldalszög, távolság, magasság) koordinátákat biztosít a kis hatásos visszaverő felületekről is. Korszerű zavarvédelmi technológiákkal rendelkezik és a célok idegen-saját azonosítását (IFF) is elvégzi. A viszonylag könnyű, 1800 kg tömegű radart egytengelyes utánfutóra vagy kéttengelyes könnyű terepjáró gépjárműre erősítve alkalmazzák. A radar közvetlen vezetékes összeköttetéssel (≤ 1 km) vagy 30 km-ig terjedő titkosított rádiókapcsolattal csatlakozhat egy tűzelosztó központhoz. A berendezés vontatását olyan jármű végzi, amelyre integrálják a kommunikációhoz szükséges elemeket és a táplálást biztosító áramforrást. Az üzembe helyezés során a 2 fős személyzet végzi a szintezést, az antennapozíció beállítását, az elektromos táplálás és a vezérlő-jeltovábbító kábelek csatlakoztatását. A bekapcsolást követően a beépített terminálról futtatják a helyi működési tesztet, majd engedélyezik a távvezérlést az irányító FDC számára. Működés közben a radar paraméterei számos integrált funkcióval tovább konfigurálhatók, például a rendelkezésre álló frekvenciák korlátozása, a kisugárzás letiltása meghatározott irányokban vagy kijelölt térrészek intenzív kutatása, teljesítménycsökkentés az automatikus tereptérképezés alapján.[11] A radar helikopterrel is szállítható, magas épületek, tornyok és hegyek tetejére is elhelyezhető a hatékonyság növelés érdekében.[12] A Honvédség rövidesen érkező H225M helikopterei 4 tonnát meghaladó szállítókapacitásukkal a NASAMS radarjait és indítóit képesek külső függesztményként szállítani és nehezen megközelíthető helyre: például egy hegy vagy egy magas épület tetejére telepíteni.

Konténeres indító – Canister Launcher Mk.2

2019-től új, MK.2 típusmegnevezésű konténeres indító berendezést állatottak rendszerbe. A korábbi konténerek hosszúságát megnövelték az AMRAAM-ER rakéták méretéhez, átalakították a működést biztosító interfészeket, továbbá a megnövelt tömeghez tartozó statikai módosításokat végeztek. A szállító járműről történő le- és felhelyezést NATO STANAG 2413 szabvány szerinti hidraulikus horogemelő szerkezet végzi. A tápellátásról utánfutón elhelyezett önálló áramforrás gondoskodik. A hat konténerbe az alkalmazható rakéták tetszőleges típusösszetételben tölthetők be. A rakéták típusának felismerése és az információ átadása a tűzelosztó központ számára automatikus. Az indító biztosítja a hat rakéta egymástól független célokra történő egy idejű alkalmazását. Az indító 360 fokban körbe foroghat, azonban 30°-os rögzített helyszögről történik az indítás, a minimális ütemidő 2 másodperc – minimum ennyi idő kell elteljen két indítás között. A telepítés utáni ellenőrzéseket a kezelők egy csatlakoztatható kézi terminálról végzik el. A harchelyzet elérését követően a vezérlést a kapcsolt FDC veszi át. Az összeköttetés lehet vezetékes (≤ 8 km) vagy titkosított rádiócsatorna (≤ 25 km). A külön gépjárműbe telepített indítóberendezés vezetési pont (Launcher Command Post) tartalmazza a kommunikációs rendszerelemeket, továbbá biztosítja a kezelőállomány huzamos idejű távoli elhelyezésének alapfeltételeit. A konténerek feltölthetők a telepítést megelőzően vagy azt követően. Az indított rakéták pótlása a helyszínre történő kiszállítással, illetve az indítóberendezés központi ellátópontra történő manőverezésével valósul meg.[11]

Elektro-optikai felderítőrendszer (EOS)

Van lehetőség teljesen radarmentes alkalmazásra is: a rendszerhez opcionálisan illeszthető egy MSP600 típusú elektro-optikai felderítőrendszer (EOS), amely a cél iránya és lézerrel mért távolsága alapján lehetővé teszi a rakéta indítást.[2] Ennek előnye, hogy radar-kisugárzás hiányában a NASAMS lokátorai nem felderíthetőek, hátránya viszont, hogy hatótávolsága töredéke a rakéták lehetséges hatótávolságának és hatékonysága erősen időjárásfüggő. A berendezés közvetlen optikai kábelkapcsolatban van az FDC-vel (≤ 1 km). A szenzorkép az FDC légvédelmi konzoljára kerül, a kameravezérlés nyomógombokkal ellátott botkormányról történik.[11]

Rakéták

A NASAMS rendszer többféle rakéta indítására képes:

  • AIM-120C AMRAAM kettős felhasználású rakéta, amely vadászrepülőgépekről és földről egyaránt indítható. Utóbbi esetben hatótávolsága mintegy 20-25 kilométer között lehet.[13]
  • AMRAAM-ER légvédelmi rakéta, amely az AMRAAM aktív radaros rávezető egységét és harcirészét valamint a hadihajókon alkalmazott ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) légvédelmi rakétát összeépítve éri el nagyobb, mintegy 35-40 kilométeres hatótávolságát.[13][14]
  • AIM-9X Sidewinder Block II kettős felhasználású infravörös rávezetésű kis hatótávolságú rakéta,[15][16] amelynek hatótávolsága földről indítva kb. 8-10 km lehet.

A földről indított légiharc-rakéták hatótávolságával kapcsolatban nincsenek megbízható nyilvános információk így a fenti értékek inkább csak megalapozott becslések, mint sem tényadatok. Különös tekintettel arra, hogy egy légvédelmi rakétarendszer hatótávolsága, pontosabban megsemmisítési zónája nagyban függ a céltárgy magasságától, sebességétől és haladási irányától valamint manőverező képességétől.

A NASAMS egy rugalmas, nyílt architektúrájú rendszer, amelyhez könnyen integrálhatóak újabb rakéták és felderítő eszközök.

A NASAMS rendszer több mint 220 sikeres rakéta indításon van túl, éles harci bevetésen azonban még nem vett rész.[2]

Kiegészítő berendezések

A széttelepítési képesség, ezáltal az oltalmazható terület megnövelése érdekében kiegészítő kommunikációs pontok kapcsolhatók a rendszerbe. Ezen elemek azonosak az AN/MPQ-64F1 radar vontatását és kommunikációját biztosító járművekkel, a hatótávolság-kiterjesztés ennek megfelelően ≤ 30 km. A hozzáférési pont két szerepkörben alkalmazható. Funkcionálhat egyszerű átjátszó reléállomásként és kommunikációs csomópontként. A nagyszámú variációs lehetőség egyedülálló rugalmasságot biztosít redundáns és elosztott hálózat kiépítéséhez.

Az indítókonténerek feltöltését (újratöltését) önálló járművek biztosítják. A rakéták szabványos tároló ládáit a szállító gépkocsi platószerkezetével együtt helyezik az indítóberendezés mellé. Az egyes rakéták mozgatását és az indítópályákra helyezést emelődaru segítségével végzik. Hat rakéta feltöltése, gyakorlott kezelőszemélyzet esetén kevesebb, mint 30 perc alatt biztosítható. A kezelőállomány költséghatékony felkészítése, képzettségének szinten tartása és fejlesztése érdekében a gyártó komplex gyakorló központot alakított ki, tanterem jellegű beépíthető változatban. A rendszer megfelel egy BNDL tipikus szervezeti felépítésének. Négy darab funkcionálisan működő FDC környezetet tartalmaz, radarok, indítók, EO szenzorok, kommunikációs eszközök valós vagy szimulált használatával. Légitámadó-helyzetek beállításával és valós repülésekkel, fiktív és tervezett harcrendekben nyílik lehetőség a harcászati fogások elsajátítására és új eljárások kifejlesztésére. Kiegészítő eszközpark gondoskodik a kommunikációs rendszert kezelők képzéséről. Különálló megfigyelő teremben, projektoros kivetítőn követhető a harci munka, amely a számítógépes rögzítés nyomán, további elemzésre „visszanézhető”.[11]

  • AMRAAM rakéta indítása

    AMRAAM rakéta indítása

  • Egy NASAMS indító letelepítve

    Egy NASAMS indító letelepítve

  • NASAMS-2 rakétaindító menet közben

    NASAMS-2 rakétaindító menet közben

  • Teherautóra telepített FDC központ - a rendszer "agya"

    Teherautóra telepített FDC központ - a rendszer "agya"

  • Sentinel radarállomás

    Sentinel radarállomás

  • Sentinel radar szállítás közben

    Sentinel radar szállítás közben

  • Elektrooptikai szenzor 4x4-es járműre telepítve

    Elektrooptikai szenzor 4x4-es járműre telepítve

  • NASAMS indító töltéshez kihúzott indítósínnel

    NASAMS indító töltéshez kihúzott indítósínnel

  • A NASAMS elsődleges rakétája: az AMRAAM

    A NASAMS elsődleges rakétája: az AMRAAM

  • A nagy hatótávolságú AMRAAM-ER rakéta makettje

    A nagy hatótávolságú AMRAAM-ER rakéta makettje

  • Sidewinder X rakéta

    Sidewinder X rakéta

A NASAMS rendszer a Magyar Honvédségben

2020 novemberében került aláírásra a szerződés a NASAMS-3 rendszer beszerzéséről a Magyar Honvédség számára. A rendszer a mára teljesen elavult Kub légvédelmi rakétarendszert váltja majd.[4] A beszerzés értéke 410 millió Euró.[17] A magyar rendszer összetétele, az egyes elemek darabszáma egyelőre nem ismert.

Litvánia 2020 októberében kapta meg két NASAMS-3 ütegét, ütegenként 4 indítóberendezéssel, 2 Raytheon MPQ-64F1 Sentinel radarral valamint ismeretlen számú FDC központtal.[18] Az üzlet értéke 110millió Euró volt.[19] Ez alapján feltételezhető, hogy magyar beszerzés is 6-8 üteg méretű lehet. Ez legalább 24 indtót, 12 radar berendezést és 6-8 FDC központot jelenthet.

A NASAMS első egységei 2023-ban érkeznek Magyarországra, míg a rendszer 2025-re lesz teljes. Az első tűzegységnek 2024 végére el kell érnie a műveleti készenlétet.[20]

Magyarország 2020 augusztusában 120 darab AIM-120C7 AMRAAM és 60 darab AMRAAM-ER rakétát rendelt meg az amerikai Raytheon vállalattól.[21] Az AIM-120C7 rakétákat a légierő Gripen vadászgépei is használni fogják. Az AMRAAM-ER rakéták kizárólag a NASAMS légvédelmi rendszer nagyobb hatótávolságú fegyverzetét adják majd. Érdekesség, hogy Katar után Magyarország a második rendszeresítője a mintegy 35-40 kilométeres hatósugarú AMRAAM-ER rakétának.

Harci alkalmazás és tapasztaltok

A NASAMS rendszer első éles bevetésére Ukrajnában kerül sor. Az ország légvédelmi erői 2022 szeptember végén kapták meg az Amerikai Egyesült Államoktól az első NASAMS egységeket, amelyeket továbbiak követnek majd.[22][23] Az ukrán NASAMS rendszerek által végrehajtott igazolt lelövésről egyelőre nem érkezett hír.

Rendszeresítő országok

A rendszert jelenleg 12 ország hadereje alkalmazza vagy rendelte meg.[2]

 Amerikai Egyesült Államok – Washington D.C. légvédelmét látják el napi 24 órában a NASAMS ütegek 2005 óta.

 Ausztrália – NASAMS-3 rendszer első elmei 2022-ben érkeznek meg az országba.[24]

 Chile – NASAMS-2 rendszer

 Finnország – NASAMS-2 rendszer

 Hollandia – NASAMS-2 rendszer

 Indonézia – NASAMS-2 rendszer került beszerzésre 77 millió dollár értékben 2017-ben.[25]

 Katar – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 2,2 milliárd dollár értékben 2019-ben.[26]

 Litvánia – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 110 millió euró értékben.[19]

 Magyarország – NASAMS-3 rendszer került beszerzésre 410 millió euró értékben.[17]

 Norvégia – fejlesztő ország: a NASAMS rendszer valamennyi generációját rendszeresítette

 Omán – NASAMS-2 rendszer került beszerzésre 1,28 milliárd dollár értékben 2013-ban.[27]

Flag of Spain.svg Spanyolország – NASAMS-2 rendszer

 Tajvan - négy NASAMS-3 rendszert tervez beszerezni[28]

 Ukrajna – Az Amerikai Egyesült Államok kormánya két NASAMS üteget ad át Ukrajnának hadisegélyként 2022 őszén.[29] Mindegyik üteg három, összesen 54 rakétával felfegyverzett tűzszakaszból áll majd.[30] 2022 augusztusában döntés született, hogy további 6 NASAMS üteget biztosít az Amerikai Egyesül Államok hadisegélyként Ukrajna számára.[23] Ezzel az ország a NASAMS rendszer egyik legnagyobb üzemeltetőjévé válhat.

Jegyzetek

  1. Tömböl, László, Juhancsik János. NASAMS - Légvédelem a XXI. században, Haditechnika Fiataloknak. Zrínyi Kiadó. Hozzáférés ideje: 2021. 
  2. a b c d e Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  3. Itt a bejelentés: megvan, milyen légvédelmi rakétarendszert vásárol Magyarország”, portfolio.hu (Hozzáférés ideje: 2021. november 7.) 
  4. a b c d e NASAMS, a közös védőernyő 
  5. a b c NASAMS - Légvédelem a XXI. században 
  6. HTKA - [HUN NASAMS]. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
  7. https://www.airforce-technology.com/news/raytheon-aim-9x-sidewinder-nasams/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  8. https://www.shephardmedia.com/news/landwarfareintl/amraam-er-moves-closer-nasams-integration/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  9. a b https://www.defenseadvancement.com/news/nasams-mk-2-canister-launchers-pass-factory-testing/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  10. https://www.raytheonmissilesanddefense.com/news/2022/05/25/a-new-radar-for-medium-range-air-defense. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  11. a b c d e f g „A földi telepítésű légvédelem új, kis-közepes hatótávolságú rakétarendszere”. HADITECHNIKA LV. évf. (2021/5), 54-59. o.  
  12. Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  13. a b Air Defense: India Gets Integrated 
  14. New ground-based air defense will enable intercepts at greater ranges and higher altitudes. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  15. Kongsberg Defence & Aerospace. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
  16. Norway’s Air Force tests Sidewinder missile 
  17. a b Airforce Technology - National Advanced Surface to Air Missile System (NASAMS). (Hozzáférés: 2021. november 9.)
  18. Baltic republic is the first customer outside Norway to take delivery of NASAMS III 
  19. a b Lithuania to step up air defense with air missiles 
  20. 2025-ben várható az „őrségváltás” Győrben. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
  21. NASAMS légvédelmi rakétarendszert kap a Magyar Honvédség 
  22. https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3579409-ukraine-receives-nasams-from-united-states-zelensky.html. (Hozzáférés: 2022. szeptember 25.)
  23. a b https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3557538-pentagon-reveals-details-of-additional-security-assistance-for-ukraine.html. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  24. ACHIEVES FACTORY ACCEPTANCE TEST OF THE FIRST CANISTER LAUNCHERS FOR AUSTRALIAN ARMY’S NASAMS CAPABILITY. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  25. Indonesia selects NASAMS air defence system. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  26. Qatar joins global NASAMS family with US$2.2bn deal. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  27. National Advanced Surface-to-Air Missile System (NASAMS). (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  28. https://www.upmedia.mg/news_info.php?Type=1&SerialNo=154980. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  29. US confirms the delivery of two NASAMS air defense missile systems to Ukraine. (Hozzáférés: 2022. július 2.)
  30. 143rd day of the war between Russia and Ukraine: main events. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

További információk

  • Tömböl László–Juhancsik János: NASAMS. Légvédelem a XXI. században; Zrínyi, Bp., 2021 (Haditechnika fiataloknak)
Sablon:Légvédelmi rakéták
  • m
  • v
  • sz
Légvédelmi rakéták
Hordozható
Infravörös

Amerikai Egyesült Államok FIM–43 Redeye · FIM–92 Stinger Dél-Korea Sin-Kung Franciaország Mistral Irán Misagh–1 · Misagh–2 Japán 91–es típus Kína HN–5 · FN–6 · QW–1 · TY–90 Lengyelország Grom · Piorun Szovjetunió 9K32 Sztrela–2 (SA–7 Grail) · 9K34 Sztrela–3 (SA–14 Gremlin) · 9K310 Igla–1 (SA–16 Gimlet) · 9K38 Igla (SA–18 Grouse) · 9K338 Igla–S (SA–24 Grinch)

Optikai

Egyesült Királyság Blowpipe · BAe Javelin · Starburst · Starstreak Harmadik Birodalom Fliegerfaust Svédország RBS 70

Önjáró
Infravörös

Franciaország Crotale  · Mistral  · Izrael Arrow 3  · Dávid Parittyája (David's Sling) · SPYDER Japán 81–es típus · 93–as típus Kína PL–9 · CQW–2 Németország LFK NG Szovjetunió 9K31 Sztrela–1 (SA–9 Gaskin) · 9K35 Sztrela–10 (SA–13 Gopher) · Németország IRIS–T SL

Optikai

Egyesült Királyság Starstreak · Tigercat Szovjetunió 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison)

Radar

Amerikai Egyesült Államok MIM–23 Hawk · MIM–46 Mauler · MIM–72 Chaparral · MIM–104 Patriot · Egyesült Királyság CAMM / Sky Sabre · Rapier Európai Unió Aster- 30 SAMP/T  · Európai Unió NATO MEADS · Franciaország Németország Roland · India Akash · Prithvi Izrael Arrow 3 · Barak MX · Dávid Parittyája (David's Sling) · Vaskupola  · SPYDER Japán 3–as típus Kína HQ–7 · HQ–9 · HQ–61 · KS–1 · PL–10 · PL–12 Svájc ADATS Svédország RBS 23 Szovjetunió SZ–125 Nyeva/Pecsora (SA–3 Goa) · 2K11 Krug (SA–4 Ganef) · 2K12 Kub (SA–6 Gainful) · 9K33 Osza (SA–8 Gecko) · 9K37 Buk (SA–11 Gadfly) / 9K37 M1–2 (SA–17 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–15 Gauntlet) · SZ–400 Triumf (SA–21 Growler) · 96K6 Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound)  · Kínai Köztársaság Sky Bow  · NorvégiaNASAMS

Fix telepítésű
Infravörös

Harmadik Birodalom Enzian

Optikai

Harmadik Birodalom Feuerlilie · Henschel Hs 117 · Rheintochter · Taifun · Wasserfall

Radar

Amerikai Egyesült Államok MIM–3 Nike Ajax · MIM–14 Nike-Hercules · LIM–49 Spartan · Sprint Egyesült Királyság Bristol Bloodhound · English Electric Thunderbird India Maitri · Project Devil · Project Indigo Kína HQ–1 · HQ–2 Szovjetunió A–35 Aldan · SZ–25 Berkut (SA–1 Guild) · SZ–75 Dvina (SA–2 Guideline) · SZ–200 (SA–5 Gammon) · SZ–300 (SA–10 Grumble / SA–12 Gladiator/Giant / SA–20 Gargoyle) Kínai Köztársaság Sky Bow

Tengerészeti
Infravörös

Dél-afrikai Köztársaság Umkhonto · Franciaország Crotale · Mistral · Szovjetunió 9K34 Sztrela–3 (SA–N–8 Gremlin) · 9K32 Sztrela–2 (SA–N–5 Grail) · 9K38 Igla (SA–N–10/14 Grouse)

Optikai

Egyesült Királyság Sea Cat Németország IDAS Szovjetunió 2K22 Tunguszka (SA–N–11 Grison)

Radar

Amerikai Egyesült Államok RIM–2 Terrier · RIM–7 Sea Sparrow · RIM–8 Talos · RIM–24 Tartar · RIM–50 Typhon · RIM–55 Typhon · RIM–66 Standard · RIM–67 Standard · RIM–116 Rolling Airframe Missile · RIM–156 Standard · RIM–161 SM–3 · RIM–162 ESSM · RIM–174 Standard ERAM Egyesült Királyság Sea Dart · Sea Slug · Sea Wolf · CAMM / Sea Ceptor Dél-afrikai Köztársaság Umkhonto Franciaország Masurca Európai Unió Aster PAAMS / Sea Viper India Trishul · Revati Izrael Barak–1 Kína HQ–7 · HHQ–9 Olaszország Aspide Szovjetunió M–1 Volna (SA–N–1 Goa) · SZ–75M–2 (SA–N–2A Guideline) · M–11 Storm (SA–N–3 Goblet) · 9K33 Osza–M (SA–N–4 Gecko) · SZ–300 (SA–N–6 Grumble / SA–N–20 Gargoyle) · 9K37 Buk (SA–N–7 Gadfly / SA–N–12 Grizzly) · 9K330 Tor (SA–N–9 Gauntlet)

Levegő-föld rakéták · Légiharc-rakéták · Páncéltörő rakéták · Ballisztikus rakéták · Robotrepülőgépek · Légibombák